Időutazás a Tokaji II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tehetségműhelyében
Nagyné Bősze Katalin - Tokaji Múzeum igazgatója
2026.07.08.
A Tokaji II. Rákóczi Ferenc Tehetséggondozó Általános Iskola falai között az elmúlt tanévben valami egészen rendkívüli dolog történt. Az NTP-TEHETSEG-25-0099-es számú pályázat keretében elnyert 5 000 000 Ft-ból a diákok testközelből tapasztalhatták meg, hogyan fonódik össze a múlt formálásában a fegyverek ereje és a tudomány fejlődése. A sikeres programról a két szakmai vezetőt, Papp Lászlónét és Vágnerné Riczu Erikát kérdezem.
Hogyan indult ez a komplex időutazás, és kik vehettek részt rajta?
A program 2025. november 27. és 2026. június 20. között valósult meg, összesen 120 órában. A kiválasztási folyamat során szakmailag beépítettük és felhasználtuk a Szerencsi Tankerületi Központ Komplex Tehetséggondozó Programjának mérési eredményeit. A szűrők végén egy rendkívül motivált, 14 fős diákcsapat alakult ki.
A gyerekek egy különleges tárggyal is gazdagodtak a projekt során. Mesélnének erről?
Hogy az élmények ne illanjanak el, a műhelymunka egyik legfontosabb kézműves vállalásaként minden tanuló egy egyedi, tartós emlékkönyvet készített. Ezt a könyvet a tanév során folyamatosan vezették, gazdagították fotókkal, írásos beszámolókkal. Olyan technikákat sajátítottak el a dekorálásához, mint az aranyfóliázás, a sablonozás és a mintalyukasztás stb. Ez a kötet nemcsak egy feladat volt: egy életre szóló, kronologikus időkapszulává vált a gyerekek kezében.
Haladjunk sorban a korszakokon! Milyen élményekkel gazdagodtak a honfoglalás és a középkor feldolgozásakor?
A szakmai munka a magyarság kárpát-medencei megtelepedésénél kezdődött. Megvizsgáltuk az első nagy győztes csatát, megismertük a korabeli öltözékeket, lószerszámokat és harci eszközöket. Vágner Emese vendégelőadó segítségével gyakorlati műhelyfoglalkozás során valódi, húzott bőr tarsolyokat és karkötőket készítettek a gyerekek. Az elméleti foglalkozásokat, digitális Plickers kártyás ellenőrző rendszer zártuk.
Ezután jött a biológiai nézőpont: milyen betegségek tizedelték a honfoglalókat, és hogyan gyógyítottak? A gyerekek megtanulták, hogy őseink komoly népi gyógyászati ismeretekkel rendelkeztek. Ezt a blokkot tradicionális gyógyteák készítése és kóstolása zárta. Később, az Anjou- és a lovagkor világa kapcsán a csatatéri sebesülések ellátására fókuszáltunk: hogyan segítettek a borbélyok vagy a szerzetesek, és miként függött a túlélés a sérült társadalmi rangjától.
A projekt egyik hangsúlyos eleme volt a betegségek és a hadviselés kapcsolata. Milyen tanulságokat vontak le a diákok a tatárjárástól a török korig?
A program egyik legerősebb tanulsága az volt, hogy a 16–18. századig gyakran jóval több katona vesztette életét a higiénia hiánya és a fertőző betegségek (lepra, pestis, kolera, tífusz, dizentéria), mint közvetlenül a fegyverek miatt.
Reszlerné János Judit, a Jósa András Múzeum régészeti osztályának munkatársa, pedig egy valódi régészeti ásatást mutatott be a gyerekeknek Szabolcs község határában. A tehetséggondozó foglalkozásokon, pedig a mohácsi csata 500 éves évfordulójának legfrissebb kutatási eredményeit vitattuk meg a gyerekekkel. A török kor feldolgozásakor drámapedagógiai eszközökhöz nyúltunk: a gyerekek közösen adták elő az „Esküt” az egri várban, filmrészleteket elemeztünk, mely által szembesültek a korszak korai halálozásának okaival pl.: katasztrofális higiénés viszonyokkal.
Az iskola névadója, II. Rákóczi Ferenc is kiemelt szerepet kapott. Hogyan emlékeztek meg róla a fejedelem születésének 350. évfordulóján?
Egy komoly történelmi vitát rendeztünk: „Megérte-e Rákóczinak támogatnia a szabadságharcot?” címmel. A diákok érvelési készsége látványosan fejlődött a pro és kontra szempontok ütköztetése során. A természettudományos modulban a kuruc katonák étrendjét és harctéri életmódját rekonstruáltuk. Kovács Vera népi hangszerkutató interaktív előadásában pedig a fúvós, ütős és pengetős hangszerek katonai szerepét és a zene lélekgyógyító erejét tapasztalhatták meg.
A XIX. századba is tettek egy különleges helytörténeti sétát Tokaj városában. Mi történt ott?
Az 1848/49-es szabadságharc korát megidézve ellátogattunk a helyi Világörökségi Bormúzeumba. Útközben megtekintettük a tokaji „Ágyúgolyós házat”, amely Klapka György főhadiszállása volt 1849 januárjában. A múzeumban a gyerekek Demján Szabolcs történész előadása után egy érzelmileg is mély feladatot kaptak: a katonák magányát és a szeretteik hiányát átérezve, hagyományos lúdtollal kellett levelet fogalmazniuk a frontról a családtagjaiknak.
A modern korhoz érve a történelem sötétebb lapjai kerültek elő. Hogyan dolgozták fel a XX. század tragédiáit?
A tudomány drasztikus térnyerése került fókuszba. Megismertük Florence Nightingale munkásságát és a Vöröskereszt megalakulását. A limanovi csata emlékére Fekete Anna vezetésével a gyerekeink és partner iskolánk, a Tarcali Klapka György Általános Iskola tehetséges diákjai nefelejcs paszományt készítettek tűnemezeléssel.
Ugyanakkor szembesültünk a második magyar hadsereg Don-kanyarban elszenvedett katasztrófájával, valamint a biológiai és vegyi fegyverek (mustárgáz, foszgén, lépfene) pusztító hatásával, melyet az egyik kirándulásunk alkalmával, Budapesten a Sziklakórház Atombunker Múzeumban, testközelben is megtapasztalhattak a gyerekek. Helytörténeti és környezetvédelmi zárszóként a tehetségműhely tagjai ellátogattak a tokaji világháborús emlékhelyhez is, ahol aktív lokálpatriótaként rendbe tették a parkot.
Úgy hallottuk, a tervezettnél is több tanulmányi kirándulás valósulhatott meg a hatékony pénzügyi gazdálkodásnak köszönhetően.
Így igaz! A tervezett négy helyett, öt lenyűgöző kirándulást is finanszírozni tudtunk:
- Szabolcs: Valódi „régészkedés” a Földvárnál és a Mudrányi Kúriánál, ahol vendégül láttuk a partnerintézményünk, a Tarcali Klapka György Általános Iskola diákjait is.
- Muhi, Ónod és Eger: Emlékezés a csatamezőn, az ónodi várrom, Egerben pedig a vár, a Bazilika és a Csillagvizsgáló megtekintése.
- Budapest: Látogatás a Hadtörténeti Múzeumban, a Sziklakórház Atombunker Múzeumban és az Országházban.
- Monok, Kassa, Borsi és Karcsa (a ráadás út): Kossuth szülőháza, a kassai Szent Erzsébet-dóm és Rákóczi kriptája, a borsi Rákóczi-kastély és a karcsai vártemplom.
- Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet: Egy stílusos, „Őseink nyomán” elnevezésű vízi túra indián kenukkal a tokaji várromhoz.
Milyen tárgyi eszközökkel gazdagodott az iskola a pályázat révén?
A tehetségprogram hatalmas tárgyi gyarapodást is hozott, a beszerzett eszközök a jövő oktatómunkáját is szolgálják:
- 2 db modern Lenovo laptop és 1 db Brother nyomtató,
- 1 db Canon IXUS WIFI kamera és 1 db Ulanzi professzionális állvány a digitális tartalomgyártáshoz,
- Hagyományőrző eszközök: 2 db sámándob, 2 db magyar íj szalma vesszőfogóval és állvánnyal.
Hogyan zárult ez a rendkívüli félév? Miként értékelték a gyerekek és a szülők a közös munkát?
Június közepén tartott projektzárónkra meghívtuk és vártuk a gyerekek szüleit. Az év során forgatott videókból a gyerekek egy látványos Híradót vágtak össze, befejezték az emlékkönyveiket, majd PPT prezentációk segítségével számoltak be a legkedvesebb élményeikről. A gyerekek a megszerzett tudásukat, tapasztalataikat felhasználva egy szabadulószoba verseny keretében mérték össze tudásukat a szüleik ellen.
A program megvendégeléssel, elismerő oklevelek és ajándékok átadásával zárult. A pályázat nyújtotta anyagi hozzájárulás jelentősen emelte a történelem és biológia tehetségműhelyünk éves munkaprogramjának színvonalát, amely a gyerekek és a szülők legnagyobb megelégedésére szolgált. A kirándulások alkalmával olyan csodálatos történelmi emlékhelyekre juthattunk el, amelyek életre szóló élményt nyújtottak a diákoknak. Ezúton szeretnénk hálás köszönetet mondani a Szerencsi Tankerületi Központ részéről Szabó Árpád igazgató úrnak, aki lehetőséget adott a pályázatunk megírására, valamint a Tokaji II. Rákóczi Ferenc Tehetséggondozó Általános Iskola igazgató asszonyának, Volczné Simka Mariannának, aki mindvégig támogatta a programunk sikeres megvalósítását.
