Tokaji Hegy és környezet

A  mai táj a geológiai múlt eredménye. Szétnézünk a tájon, s felmerül bennünk a kérdés, hogyan jöhetett létre ez a mozaikszerűen tagolt, sokféleséget mutató vidék. A Nagy-Kopasz tetejéről szép hegysort, folyómedrekkel tarkított ártereket, máshol homokdombokat látunk. A latin mondás szerint: a változatosság gyönyörködtet.  Emellett gazdag geológiai múltról beszél.

A messzi vidékekről felénk tekintő ember szemét a Nagy-Kopasz, térképi nevén Tokaji-hegy ragadja meg. Szabályos vulkáni kúpnak látszik. Egykor Petőfi nézte csodálattal: olyan, mint hadsereg előtt a vezér. Messziről hívogat, s ugyanakkor a természet alkotó erejét idézi.  Milyen jó lehet azoknak, akik itt élnek- gondolhatja a turista.  Mi, itt élők tudjuk igazán, hogy a Kopasz és az alföldi táj részletei milyen kedvesek nekünk. Nem enged el bennünket.

A honfoglalást mesélő P. mester is járhatott erre, talán a Kopasz csúcsára is felmehetett és szétnézett. A honfoglalók előtt – ahogy meséli- az előőrs vezérei , mikor megpillantották a hegyet, versenyt hirdettek. Felérve megállapították, nincs ellenség, s rácsodálkozva a vidékre, megszerették azt. Tokaj tágas környezete volt honfoglaló őseink első szállásterületeinek egyike. Nem csoda, hogy rögtön lovat áldoztak, áldomást ittak, s megittasodva ünnepeltek. Legalább is így tudta elképzelni Anonymus.  Későbbi korok emberei szintén vonzónak találták. Erről szólnak a „Tokaj a magyar irodalomban” és a „Tokaj a világirodalomban” c. kötetek.

Minek köszönheti  a vonzerejét?  Ember mértékű, mégis különleges. Sokszínű és csalogató. Vonzotta a tudomány művelőit is: a geológusok és geográfusok régóta magyarázzák keletkezését és leírják felszínét. A természet élővilágát nagy kutatóink értő tekintettel szemlélték. Mára a Tokaj-Bodrogzug  természetvédelmi terület, a Hegyalja szőlőültetvényei és települései  a világörökség részei, történelmi kultúrtájat képeznek. Talán érdemes megtudni, hogyan keletkezett?

A földfelszínnek ezt a darabját a kőzetlemezek találkozása határán a természetfeletti erők  alaposan át- meg átformálták. Szerencsére ma csendesen zajlik ez a folyamat. A mai felszínt nagy térségben és jelentős mélységben átalakító történések erőteljes mozgásokat jelentettek. Ezekhez az energiát a földköpeny izzón-folyós rétegében zajló folyamatok szolgáltatták, a kőzetlemez (a mindenkori felszín) elszenvedője volt ezeknek. A záró mozzanat a hosszas vulkáni működés volt, mely Európa leghosszabb vulkáni övezetét eredményezte. Ennek része a Tokaji (Zempléni)- hegység.

A találkozó kőzetlemezek felgyűrték a Kárpátok láncait, s ennek mintegy ellentéteként a Pannon-medence megsüllyedt. A kétféle mozgás határvidékén a mélységből felfelé törő anyag, s a gőzök és gázok távozása óriási erejű robbanásokkal járt, s a kitörés rendkívül kiterjedt térségben vulkáni kamuval és kőzettörmelékkel szórta be a hasadékövet. Ehhez hasonló folyamat többször lejátszódott, s a mélyből érkező izzó láva hegyeket alkotó mértékben elárasztotta a felszínt, s kihűlve, kikristályosodva felépítette a vulkáni hegyformákat: a kúpokat, s attól eltérő alakú képződményeket, s azok csoportjait. A vulkánosság kb. 14 millió éve, riolittufa és  -láva felhalmozódásával kezdődött. Később az úgynevezett savanyú vulkánosság andezites-dacitos tufa- és lávatömegeket halmozott fel. Ezek kora 11, 5-9 millió év. Most a Kopasz-tetőre invitáljuk az olvasót, s a geológusok véleményét idézve sorra vesszük az ismert hegyeket. Időrendet tartva, a vulkánosság előtti helyzetből indulunk, s fiatalabb térszínek felé haladunk.

A vulkánosság előtti időkből származó kőzetek különböző mélységben és kis méretben fordulnak elő. Távol, északon, a hegyek mögött egy darabjuk felszínen van: a Vilyvitányi domb régi röge, mely sok százmillió éves.

A Cserehát felől a vulkánok alá húzódik az egyik emlegetett kőzetlemez, ami nem látszik, de rajta régi, gyűrt agyag dombvonulat húzódik. Ez a Gönc és Megyaszó közötti dombhát, melynek egy szakaszán a Kassára vezető régi útvonal halad.

A legrégebbi vulkáni képződmények a magasra kiemelt, Mikóháza fölött magasló Fekete-hegy (577m.), s az Újhely környéki sátorhegyek (Magos-hegy, 460m.) és a Szava-hegy. Kőzetanyaguk a geológusok szakkifejezésével: „badeni andezit és dacit.” Csúcsaik, tömegeik a tájkép meghatározó elemei. Környezetüket ugyanennek a vulkáni működésnek riolittufa- és –láva anyaga alkotja. A Sárospatak határában magasodó Megyer-hegy is ekkor keletkezett. Malomkőbányája anyaga és a szomszédos Botkő dombja gejzírek és melegvíz-feltörések átalakult kőzeteként jött létre. A pataki vár dombja, a Szemice és a működő kőbánya  Páncélhegy nevű dombja a későbbi andezitkitörések eredménye.

A későbbi szarmata korszakban Tokaj közelében is újabb riolittufa és -láva kitörések a Tokaji-hegy melletti  Dereszla és Henye-dombokat,a Disznókő és a rátkai Istenhegy-Padihegy térségét, valamint a szántói Sátor, Krakkó és Somos magaslatokat építette fel. Ugyanebből az anyagból álló hegyek vannak a Bózsva-patak és Kőkapu széles környezetében, s ez folytatódik a Bodrogig.

Ezt követték „szarmata” andezites és dacitos anyagfelhalmozások. Kiterjedt vonulatokban jelentkezik Mád és Tállya térségében, s attól észak és kelet felé elnyúlva hatalmas hegycsoportokat alkotnak. Legismertebb a Boldogkővár fölött látványos csúcsot képező Magoska (734 m). Keleten a Tolcsva-patakot kísérő hegyek, köztük a Várhegy, s szomszédjában a sárazsadányi hegyek szintén ide tartoznak. Az országhatáron emelkedő Nagy-Milic (896m) már a Szalánci-hegységhez tartozik. Mellette, a Fűzéri- Várhegy dacit dagadókúp.

A „Pannon” időszakban bekövetkezett kitörések lávaanyaga látványos csoportokat képez. Tokajból is látszik a Horváti-Szokolya 611 m. magas csúcsa és hatalmas tömbje. Riolitláva és riolittufája alkotja. Ugyanez a kőzet a hegység nyugati peremén, az Aranyos –völgy bejáratától észak felé húzódva, Hejce, Korlát és Fony térségében is látványos kiemelkedések sorában jelentkezik. Nevezetes része a Boldogkői- Várhegy és annak Oroszlán-sziklája, s ilyen környezetből emelkedik ki a Regéci-Várhegy dacit dagadókúpja.

Az utolsó kitörési periódusban keletkezett „pannoniai dacitból és andezitból” a Bodrogkisfalud fölötti Cigányhegy. Folyós lávája kisebb csúcsokat is befed, s keletre a Poklos nyúlványában folytatódik. Hasonló anyagból épült hegyek a Tállya és Bénye közötti Molyvás-Hollós hegycsoportban is vannak. Északabbra, Sima fölé magasodik a Kis- és Nagy-Korsós jellegzetes vulkáni kúpja. Gönc felé haladva a Gergely-hegy (783) és csoportja messziről látszik.

A Tokaji-hegy keletkezése

Ugyanebben a legfiatalabb kitörés-sorozatban jött létre a mi hegyünk, a Nagy-Kopasz (513 m).  Piroxéndacit (régebbi nevén kvarcos andezit) építi fel. A régebben fekvő tevéhez hasonlított, alacsonyabb domborulatokból, s messzire nyúló gerincekből álló szabályos kúp a mélységben a látható része többszörösét kitevő tömböt alkot. Az alapzatát feltételezés szerint kristályos kőzetek alkotják. Vulkáni bombaként, a kürtőben sodródott 1 km-nél nagyobb mélységből a felszínre a Veres-árokban talált dioritporfirit magkő. Ez igazolja a feltételezést.

Környezetünk síkságai

Az Alföld peremén helyezkednek el vulkáni szigethegyünk, a Kopasz lábánál elhelyezkedő síkságok. A Bodrogköz mocsarakkal és folyómedrekkel tarkított vidéke hazánk utolsó, árvizek által elöntött természetes víztározója. A Nyírség az Ős-Tisza hordalékkúpja. Magasabb részét változatos homok dombok és laposok fedik. Az alacsonyabban fekvő Bodrogközben és Taktaközben ennek már csak maradványai vannak. A Kárpátokból érkező patakok, a Bodrog és a Tisza oldalazó erózióval lepusztították és friss áradmányos réteggel beborították.

A Tisza gyűjti össze az Északkeleti- Kárpátok vizeit, Bártfától Kolozsvárig terjed a vízgyűjtője. A Tokaji-kapuban nehezen talál lefolyást, egykor kanyarogva járta be a vidéket. Mai medre szabályozás eredménye. Ívelt morotvák és levágott holtágak kísérik futását. A szabályozás előtt áradások idején kicsapott medréből s messzire bejárta széles ártereit. Árvízkor a Takta kanyargós medre segítette a víz levonulását. A hegyről tekintve köröskörül ívelt holtágakban gyönyörködhetünk. Délre kitágul a látóhatár: a Hortobágy pusztasága a végtelenség látszatát kelti.

Városunk fekvését megszépíti a két folyó találkozása. A hegy pedig az óváros fölé borul. Nincs még egy település hazánkban, mely a hegy és a folyók ilyen zárt ölelésében fekszik. Páratlan szépsége a természet alkotása.

Ossza meg ismerőseivel!

Oldal nyomtatása
NAPTÁR
Városunk
Tokaji Hegy és környezet
SZÁLLÁSOK
Szálljon meg Tokajban a lehető legkedvezőbb árakon!