Megkezdődött a Tokaji Írótábor

A hatvan ével ezelőtti jeles történésekre, az 1956-os forradalomra és szabadságharcra koncentrál idén a szerdán kezdődött Tokaji Írótábor, amelyet 44. alkalommal rendeznek meg.

fotók: Erdős József

A megnyitón Szentmártoni János a Magyar Írószövetség elnöke arról beszélt, hogy az 1956-os szabadságharcról homályos és hiányos információi vannak “a mai kamasz nemzedéknek”.
Az unokáiknak milyen tudást adunk így át? – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy 1848 történései már a 19. század második felében eleven történelemként és sorstapasztalatként ívódtak bele a magyar nemzet idegrendszerébe, “nem mellékesen művészeti és főleg irodalmi alkotások által”.
Vajon elmondhatjuk-e ugyanezt 1956-ról a forradalom hatvanadik évfordulóján? – fogalmazott Szentmártoni János.
Mint mondta: a magyar írók, költők, irodalmárok, esztéták a reformok, majd később a forradalom és a demokrácia eszméi mellett való következetes kiállásukkal hatalmas tekintélyre tettek szert, és ez kitartott egészen a rendszerváltásig. Szerinte a forradalom egyik meghatározó szellemi iránytűje az írók voltak, név szerint említve olyan jeles személyiségeket, mint Veres Péter, Déry Tibor, Illyés Gyula, Kassák Lajos, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Németh László, Füst Milán.
Felidézte, hogy a fegyveres ellenállás felszámolása után a Kádár-kormány hajtóvadászatot indított a szellemi vezetők, így az írók ellen is, “akik azonban a végsőkig kitartottak”. A megtorlás egyenes következménye lett az Írószövetség feloszlatása, majd az úgynevezett “kis és nagy íróper”, amely börtönbe juttatta Varga Domokost, Tóbiás Áront, Fekete Gyulát, Molnár Zoltánt, Déry Tibort, Háy Gyulát, Zelk Zoltánt, Tardos Tibort.
A 44. Tokaji Írótábor célja, hogy méltóképpen tisztelegjen az 1956-os forradalom és szabadságharc történelmi és szellemi nagysága előtt. Ezúttal az írótábor résztvevői azt vizsgálják majd, hogy Magyarország 20. századi történelmének egyik legmeghatározóbb eseménye mennyire és milyen formában épült be a művészek alkotásaiba, legyen az akár az irodalom, a zene, a képzőművészet, a színház és filmművészet, a tánc – tette hozzá Szentmártoni János, aki megjegyezte azt is, hogy az írótábor résztevőinek fontos és méltó arról is beszélniük kell, hogy az 1956-os szabadságharc az irodalom- és történelemoktatásban elegendő mértékben van-e jelen, “vajon elégedettek lehetünk-e az eredménnyel, beépült-e kellőképpen forradalmunk a kulturális és – rajta keresztül – a társadalmi köztudatba”.
A Tokaji Írótábor nagy hagyományokkal rendelkezik, az egyik legrégebbi regionális, nemzetközi irodalmi-közéleti fórum, amely a kezdetektől befogadta a különböző nézeteket valló írókat, közéleti szereplőket, hogy fejtsék ki nézeteiket, ütköztessék azokat.
A megnyitón Posta György, Tokaj polgármestere felidézte, hogy a város kandidál Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre. A polgármester szerint “elképesztően zuhant a könyv, az irodalom népszerűsége”, ezért arra kérte az írótábor résztvevőit, hogy intézzenek felhívást a nemzethez az olvasásért.

(MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

Oldal nyomtatása
NAPTÁR
Hírek
SZÁLLÁSOK
Szálljon meg Tokajban a lehető legkedvezőbb árakon!