FESZES KERETEK – Interjú Posta György polgármesterrel

Az állami finanszírozás átlagot ismer, átlagot vesz, átlaggal számol. Ebből kilógni – alulról, vagy felülről – lehet, csak éppen kellemetlen. Pedig átlag település csak a mesében van. Ha egy város, egy kis város, esetünkben Tokaj városa nagyon kilóg az átlagból, akkor az önkormányzatának, polgármesterének az év második felétől nagyon oda kell figyelnie, hogy ilyen-olyan pályázatokon jut-e plusz állami forrásokhoz és lesz-e fizetés mind a 12 hónapban, mindig az adott határidőig. Posta György polgármesterrel beszélgettünk.

Túl vagyunk az első féléven és nyilván az éppen aktuális költségvetési problémák is túllépték már azt határt, amit még gond nélkül tudnak kezelni. Milyen a jelenlegi pénzügyi helyzet Tokajban?
Még a terveken belül vagyunk. Eleve 230 millió Ft hiánnyal számoltunk, amiből az első félévben fel is használtunk 130 millió Ft-t.

Elvileg még maradt 100 milliónyi mozgástér?
Valóban ennyi mínusz még bizonyára keletkezik.

Ez persze csak játék a szavakkal, hiszen eleve hiányzó pénzről beszélünk. Egyébként meg miből fogják ezt finanszírozni?
Nyilván arra számítunk, hogy kapunk erre keretet, mint a korábbi években mindig. Első körben likvid hitelt veszünk fel pénzintézettől és ezt a hitelt rendkívüli önkormányzati támogatásból reméljük visszafizetni. A kormány pontosan tudja, hogy az önkormányzatok egy része nem tudja fenntartani az intézményeinek működtetését a feladat finanszírozásból. A rendkívüli támogatást év végén ítélik meg.

Ezért állhat elő év végére az a helyzet, hogy tök üres a kassza és azt kell várni nem kevés izgalommal, hogy kapnak-e plusz forrást és tudnak-e pl. fizetést adni, vagy nem kapnak eleget. Miért nem lehet úgy megtervezni a költségvetést, hogy eleve lefedezze a város és intézményei működését?
Tokaj esetében azért nem, mert vannak olyan létesítményeink, amelyek „kilógnak” a hozzánk hasonló méretű városok átlagából. Ezek olyan intézmények, amelyek nem csak Tokajt szolgálják, hanem kistérségi funkciójuk is van. Ilyen pl. a Világörökségi Bormúzeum. Ennek a fenntartásához nem kapjuk meg eleve a költségvetési hozzájárulást. Most van két múzeumunk. Az anya múzeum működését 96 százalékban biztosítja az állam, de a Világörökségi Bormúzeum működtetését saját bevételeinkből kell megoldanunk.

Így tehát csak tovább nő a hiány. Na de normális esetben azt kérdezi az ember, hogy ilyen feltételekkel miért kellett még ez a múzeum is?
Nem akarok kibújni a kérdés alól, csak, mint tényt szögezzük le: ennek a múzeumnak a megépítéséről még az előző önkormányzat döntött. Egyébként szerintem ez nem volt rossz döntés. Több alkalommal is tárgyaltunk az állammal, hogy járuljanak hozzá a fenntartáshoz. Az igény jogosságát még az is alátámasztja, hogy ilyen múzeum csak Tokajban van az egész országban. Ráadásul volt erre ígéret is, hogy az állam közvetlenül is finanszírozza az intézményt.

Ez világos, de ígéretből nehéz fizetést utalni, mert nyilván, hogy nincs rá (első szándékból) állami pénz. Ez azért is érdekes, mert már eleve az építési költségeket sem a Tokaji Önkormányzat biztosította.
Igaz. Mindent megteszünk, hogy változzon a helyzet és bízom benne, hogy megkapjuk a működtetéshez szükséges költségvetési támogatást.

Rendben, de azt is szögezzük le, hogy nem csak a Világörökségi Bormúzeum a felelős a város 230 millió Ft-os hiányáért. Mire nincs még állami pénz?
Tényleg nem csak a Világörökségi Bormúzeum az egyedüli ok. Az állam feladatfinanszírozásra havonta 18 millió Ft-t ad és csak a munkabérek eleve 28 millió Ft-ba kerülnek.

Miből adódik az ellentmondást jelentő különbség?
Ez azért állhat elő, mert az állam takarékosságra ösztönzi a településeket, többek között azzal, hogy a működési költségeknek csak a 60 százalékát utalja. Nyilván ezen a helyzeten a saját bevételek változtathatnak.

A tokaji saját bevételek segítenek?
Nem igazán. Tokaj adóbevétele legfeljebb 85-90 millió Ft. Ezen felül kellene legalább 130-150 millió Ft bevétel még, hogy nyugodt költségvetési helyzetben legyünk.

Jelenleg van erre bármilyen remény is?
A legkomolyabb lehetőséget most a Szikszóval közösen tervezett ipari parkban látom. Van egy szándéknyilatkozat Szikszó városával közösen, amely egyrészt kulturális együttműködésről szól, de ami igazán nagy könnyebbséget hozhat, az az elképzelés, hogy Szikszón egy új ipari park létesülhet, amihez mi, névhasználati díjért adnánk a nevünket.

Van erre valamilyen számítás, hogy Tokaj mekkora bevételhez juthat a Tokaj nevű szikszói ipari park bevételeiből?
Előzetes kalkulációk szerint minimum 100 millió Ft, de ha teljes kapacitással működik az ipari park, akkor éves szinten akár 300 millió Ft járna Tokajnak.

Mire jutna így, amire ma még nem tudnak pénzt szerezni?
Először is végre teljesen rendbe tudnánk hozni az összes belterületi utat. A járdákra is sok pénzt kellene költeni. Komfortossá tudnánk tenni a várost és bizonyos fejlesztésekre is gondolhatnánk.

Hol tart most ez az ügy?
Szikszó önkormányzata beadta a pályázatát az ipari parkra. Ebben még nem született döntés. Ha elnyerik a lehetőséget, akkor kell a két önkormányzatnak dönteni az együttműködésről.

Miért szeretné Szikszó, hogy Tokajjal közös legyen ez a projekt?
Nyilván, helyesen, úgy gondolják, hogy Tokaj neve vonzóbb lehet, mint Szikszó.

Van valami akadálya, hogy Tokaj önállóan pályázzon ipari parkra?
Ez egy jogosnak tűnő kérdés, de látni kell, hogy Tokajban nincs olyan nagyságú egybefüggő terület, ahová ipari parkot lehetne telepíteni. Ráadásul ma olyan a törvényi szabályozás is, ami nem is engedné, hogy nálunk ipari parkot hozzunk létre. (Világörökségi magterület)

Ez tehát azt jelentené, hogy Tokaj nevéért éves szinten jelentős bevételt könyvelhetnének, miközben semmilyen járulékos kellemetlenséggel nem kellene számolni. Más kérdés, de nem megkerülhető, hogy ezzel egy darab munkahelyet nem teremtenének a tokajiak számára.
Ami a bevételt illeti, valóban ez a helyzet. Ugyanakkor a szándékunk az, hogy egy kisebb, élelmiszeripari beruházást Tokajban is megvalósítanának. Ez belefér a jogi keretekbe is és új, helyi munkahelyeket is létrehozna, amivel oldani lehet a feszült foglalkoztatási helyzetet.

Ebben a ciklusban lesz ebből valami?
Nagyon bízom benne, hogy igen. Ígéret van arra, hogy első lépcsőben nálunk valósul meg egy munkahelyteremtő beruházás.

Térjünk vissza a költségvetés mai feszültségeihez. Az meg sem fordul a fejében, hogy esetleg szolgáltatások szűkítésével, esetleg nem finanszírozott intézmények átadásával jelentősen csökkenthetnék a kiadásokat?
Nézze, Tokajt mindig is kereskedelmi és kulturális központként ismerték. A város ma is egy fantasztikus kulturális infrastruktúrával bír. Nem véletlenül akarunk pályázni 2023-ra az Európa Kulturális Fővárosa címre. Nagy hibát követnénk el, ha ezt a kulturális hátteret szűkítenénk. Nem lehet célja egyetlen városvezetésnek sem ezen intézmények feladása.

Értjük ezt az elszántságot, csak éppen akkor marad az évenkénti kuncsorgás a pénzért, legalábbis addig, amíg nem jön valamilyen állandó és elég nagy bevétel.
Az állam, a belügyminisztérium minden évben szembesül azzal a helyzettel, hogy városunk évente, rendkívüli támogatásra szorul.

És?
Ezért kell lobbiznunk, hogy ezt a támogatást meg is kapjuk.

Addig is marad „borotva éle” és imádkozni, nehogy jöjjön valamilyen váratlan kiadás. Ebben a helyzetben miből és hogyan fizetik ki a Fesztiválkatlan kapcsán elbukott per 45 millió Ft-s kötelezettségét?
Azzal kezdem, hogy szerencsére „csak” 45 millió Ft, mert eredetileg csaknem 140 millió Ft-ra perelte a várost a cég. Persze ez a 45 millió óriási teher és azon dolgozunk, hogy megoldást találjunk a problémára. Ráadásul az un. ÖNHIKI-s pályázat akár még segíthet is rajtunk. Erről már egyeztettünk is.

Egyáltalán milyen per volt ez? Ki és miért perelte a várost?
Az a Kft. perelte be az önkormányzatot, amelyik eredetileg elnyerte a Fesztiválkatlan építését még 2008-ban, de végül nem a cég kapta a megbízást. Ez tehát egy régi ügy, amivel most a jelenlegi testület szembesült.

Mi történik, ha mégis egy összegben emelik le a város számlájáról a pénzt?
Nagyon reménykedem abban, hogy ez nem következik be és a cég nem akarja ellehetetleníteni a várost. Ugyanakkor felülvizsgálati kérelmet adunk be a Kúriához, mert úgy gondoljuk, hogy a város nem hibázott. Kétségtelen ugyan, hogy az adott cég nyerte, anno a közbeszerzést, de mire szerződéskötésre került volna a sor, az egyik alvállalkozója csődöt jelentett. Ez pedig kizárta a szerződéskötés lehetőségét.

Ossza meg ismerőseivel!

Oldal nyomtatása
NAPTÁR
Hírek
SZÁLLÁSOK
Szálljon meg Tokajban a lehető legkedvezőbb árakon!