A magyar kormány eltiporja Tokajt
Komoly a veszély, hogy megvonják a borvidék világörökségi címét. Hiller István hallgat.
Hiller István oktatási és a világörökségért is felelős kulturális miniszterhez fordult, s a tárcavezetőnél tiltakozik a Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség a történelmi borvidék kapujában, Szerencsen felépítendő szalmatüzelésű erőmű létesítése ellen.
A beruházás ellen tiltakozók szerint az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank Zrt. hiteléből, tehát közpénzből kezdődhetne el az erőmű építése. Felháborítónak tartják, hogy maga az állam veszélyezteti a Tokaj-hegyaljai borvidék világörökségi értékeit és címét.
A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) hiteléből épülhet meg a szerencsi szalmatüzelésű erőmű a Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség szerint, márpedig ezt felháborítónak tartják, s továbbra is ellenzik a beruházást. A tiltakozók, a tokaji világörökségi védettségű borvidékért aggódó helybeliek Hiller Istvánnak, az oktatási és a világörökségért felelős kulturális miniszternek írt nyílt levélben kérik az építkezés megakadályozását és a mielőbbi, határozott kormányzati beavatkozást.
„A Tokaj-hegyaljai borvidék hazánk egyedülálló és egyik legismertebb kulturális értéke, amelyet 2002-ben az UNESCO világörökségi címmel ismert el. Megdöbbenéssel értesültünk róla, hogy ezt a világörökségi értéket és címet most maga a magyar állam, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetése veszélyezteti azzal, hogy hozzájárult a szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű megépítéséhez az állami tulajdonú MFB pénzügyi támogatásával" - írják a Hiller Istvánnak címzett s lapunkhoz is eljuttatott levelükben a tiltakozók. Ebben arra szólítják fel a tárcavezetőt, a világörökségi ügyek kormányzati felelősét, hogy azonnal intézkedjen, s Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel közösen bontsák fel az MFB és a beruházó között megkötött szerződést, a tartalmát pedig hozzák nyilvánosságra. Egyben felszólítják a minisztert, tájékoztassa őket arról, hogy a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága elnökeként milyen tárgyalásokat és egyeztetéseket folytatott az ügyben Varga István fejlesztési miniszterrel, továbbá, hogy adott-e neki bármilyen felhatalmazást a beruházás állami támogatásához.
A nyílt levélben tizenegy követelést és kérdést fogalmaztak meg a civilek. Ezek között például az is szerepel, hogy egyeztettek-e a kulturális, a gazdasági tárca vagy az állami bank szakemberei az UNESCO illetékesei-vel, s végeztek-e kockázatelemzést arra az esetre, ha a szerencsi beruházás miatt a borvidék felkerül a veszélyeztetett világörökségek listájára, és ha az építkezés további folytatása után az UNESCO törli is azt a világörökségi helyszínek közül.
„Ki lesz ezért név szerint majd felelős, illetve ki felel majd azokért a felmérhetetlen marketing-, arculat- és egyéb anyagi károkért, amelyeket a világörökségi cím elvesztése okozhat a borvidéknek, a szőlészeti, borászati és turisztikai vállalkozásoknak, a hazai gazdaságnak. Egy világörökségi címre és értékekre veszélyt jelentő beruházás jelentős mértékben veszélyt jelenthet a szőlészeti, borászati és turisztikai ágazatra, annak hazai és nemzetközi versenyképességére" - állítja a Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség.
Ahogy azt a Magyar Hírlapban már megírtuk, korábban a heves tiltakozások ellenére is megkapta a szükséges engedélyeket a BHD Hőerőmű Zrt., hogy Szerencs határában ötven megawatt teljesítményű, szalmatüzelésű hőerőművet építhessen, ami miatt számos közjogi méltóság, mások mellett Sólyom László köztársasági elnök is aggályát fejezte ki. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kifogásolta a szerencsi szalmatüzelésű erőmű engedélyezési eljárását, de azt jogszabálysértés hiányában jogerősen elutasította a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság. Az akkori döntés értelmében jogszerűen adta ki az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Szerencsre tervezett szalmatüzelésű erőmű építéséhez szükséges engedélyt.
A szerencsi önkormányzat támogatja az erőmű építését, és a település szocialista polgármestere, Rónavölgyi Endréné érthetetlennek tartotta, hogy az ombudsman olyan súlyos jogsértéseket talált a szalmatüzelésű erőműnél, amelyek miatt új engedélyeztetési eljárásra lenne szükség. A polgármester szerint a beruházás munkahelyeket teremt.
A borvidék értékeinek védelmét szem előtt tartó borászok szerint viszont elfogadhatatlan, és nem indokolja semmi, hogy a történelmi borvidék kapujában, Szerencsen épüljön az erőmű. Az engedélyezés pedig rámutat a hazai világörökségi értékek védelmét biztosító jogszabályok hiányosságaira. A tokaj-hegyaljai borászok szerint az erőmű megépítése ellentétes a világörökségi kezelési tervvel, hiszen a tüzelőanyag beszállítása nagymértékben növelné a térség már így is túlterhelt közúthálózatát, nem is beszélve a kedvezőtlen tájképi hatásokról. A tervek szerint az erőműben tízpercenként egy kamionnyi szalmát tüzelnének el.
A tiltakozók nemcsak a szalmaerőműtől féltik a térség mikroklímáját, hanem attól is tartanak, hogy a szerencsi erőmű felbátoríthatja a szlovákokat a tőketerebesi szénerőmű megépítésére. Ennek a beruházásnak ugyanis határon átterjedő levegőszennyezési hatása lenne, ökológiai problémákat okozna, és betarthatatlanok lennének a vízvédelmi előírások. Hatással lenne a Bodrog folyó ökológiai állapotára, a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidékre, az állatvilágra, a növényzetre, a talajra és a felszín alatti vizekre.
Az MFB kérdésünkre arról tájékoztatott, hogy a bank termékei között nem szerepelnek támogatások, a szerencsi beruházás kapcsán hitelről van szó, amelyet a beruházónak vissza kell majd fizetnie. „A felek között üzleti alapú hitelszerződés megkötésének az előkészületei folynak. A beruházó az erőmű építéséhez szükséges minden engedélynek birtokában van. Az erőmű megépítése egyáltalán nem veszélyezteti Tokaj-Hegyalja világörökségi címét" - írja az MFB kommunikációs igazgatósága.
Az oktatási tárcát is megkerestük, de lapzártáig nem reagáltak.
--------------------------------------------------------------------------------
Az UNESCO-nak sem tetszik
Az erőmű ügyében az UNESCO szakbizottsága folytat eljárást, s arra kérte a kormányt, vizsgálja felül és változtassa meg a tervezett létesítmény kialakítását, küszöbölje ki a kultúrtáji értékeket veszélyeztető és a világörökségi helyszín integritását érintő negatív közlekedési hatásokat. „A kormánynak és a parlamentnek két jogi mulasztása van: 1985 óta nem alkotta meg a világörökségi értékek védelmét biztosító törvényt, s amikor a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék világörökségi címet kapott 2002-ben, nem gondoskodott annak megfelelő, nemzeti szintű jogi védelméről" - állítja a Tokaj Reneszánsz-Tokaji Nagy Borok Egyesülete és a Tokaji Bormívelők Társasága.
--------------------------------------------------------------------------------
A németek már elvesztették
A tokaj-hegyaljai szőlész- és borászegyesületek arról tájékoztatták a Magyar Hírlapot, hogy egy a szerencsihez nagyon hasonló építési engedélyezési eljárás és a megkezdett munkák miatt 2009 júniusában az Elba völgyi kultúrtáj Drezdánál elveszítette világörökségi címét. Az UNESCO világörökség-bizottsága úgy ítélte meg, hogy a megkezdett autópályahíd-építés visszafordíthatatlanul károsította a helyszín kiemelkedő egyetemes értékeit. Állítják: a drezdai példa precedensértékű, és ha a szerencsi beruházás folytatódik a jelenleg ismert dokumentációk és engedélyek alapján, akkor Tokaj-Hegyalja is hasonló sorsra juthat.
